{"id":40,"date":"2012-07-05T13:36:48","date_gmt":"2012-07-05T11:36:48","guid":{"rendered":"http:\/\/tabanispartacus.wordpress.com\/?page_id=40"},"modified":"2012-07-05T13:36:48","modified_gmt":"2012-07-05T11:36:48","slug":"tajfutas-tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/?page_id=40","title":{"rendered":"T\u00e1jfut\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"<p><strong>T\u00e1jfut\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete:<\/strong><\/p>\n<p>A t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n, a h\u00e1bor\u00fakban felmer\u00fclt az ig\u00e9nye,hogy ismerj\u00e9k pontosan a terepet, amin ki kell j\u00e1tszani, le kell gy\u0151zni az ellens\u00e9get.<br \/>\nM\u00e1r a 17.-18.sz\u00e1zadt\u00f3l t\u00f6rt\u00e9ntek k\u00eds\u00e9rletek a terepek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. A Sv\u00e9d Katonai Akad\u00e9mia 1840-t\u0151l el\u0151\u00edrta a kad\u00e9toknak (leend\u0151 tiszteknek), hogy el kell saj\u00e1t\u00edtani a t\u00e1vols\u00e1gm\u00e9r\u00e9s, magass\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1s, t\u00e9rk\u00e9pv\u00e1zlat k\u00e9sz\u00edt\u00e9s tudom\u00e1ny\u00e1t. Gyakorlatokat v\u00e9geztek ismeretlen terepen elhelyezett katonai objektumok felkutat\u00e1s\u00e1ra, bem\u00e9r\u00e9s\u00e9re, helyzet\u00e9nek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re a t\u00e9rk\u00e9pen. 1888-t\u00f3l a katonan\u00f6vend\u00e9keknek k\u00f6telez\u0151 volt a t\u00e9rk\u00e9polvas\u00e1s \u00e9s terepen val\u00f3 t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si feladatok elv\u00e9gz\u00e9se. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re nyilv\u00e1noss\u00e1 tett\u00e9k ezeket a t\u00e9rk\u00e9peket, \u00e9s megindult a polg\u00e1ri \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is. Mivel ez id\u0151ben Sv\u00e9dorsz\u00e1g Norv\u00e9gi\u00e1val perszon\u00e1l\u00fani\u00f3ban \u00e1llt, mindk\u00e9t nemzet mag\u00e1\u00e9nak tudja az els\u0151 t\u00e1jfut\u00f3 verseny megrendez\u00e9s\u00e9t, valamikor az 1890-s \u00e9vekben. Ennek olyan sikere lett, hogy att\u00f3l kezdve sorra rendezt\u00e9k a versenyeket m\u00e1s orsz\u00e1gokban is.<br \/>\nSok\u00e1ig katonai t\u00e9rk\u00e9peken zajlott a versenyz\u00e9s. 1941-ben k\u00e9sz\u00edtettek el\u0151sz\u00f6r speci\u00e1lisan t\u00e1jfut\u00e1s c\u00e9lj\u00e1ra t\u00e9rk\u00e9pet &#8211; ez m\u00e9g fekete-feh\u00e9r volt, fot\u00f3z\u00e1ssal sokszoros\u00edtva.<br \/>\n1950-ben, Osl\u00f3ban k\u00e9sz\u00fclt az els\u0151 sz\u00ednes t\u00e9rk\u00e9p.<br \/>\n1961-ben alakult meg az IOF (Nemzetk\u00f6zi T\u00e1jfut\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g) 4 skandin\u00e1v, 4 szocialista (k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1g) orsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcl Sv\u00e1jc \u00e9s az NSZK (N\u00e9met Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g) r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel.<br \/>\n1962-ben rendeztek Eur\u00f3pa Bajnoks\u00e1got Norv\u00e9gi\u00e1ban,1966-ban Vil\u00e1gbajnoks\u00e1gg\u00e1 b\u0151v\u00edtett\u00e9k Finnorsz\u00e1gban.<br \/>\n1965-ben az IOF-nek t\u00e9rk\u00e9pbizotts\u00e1ga alakult, melynek feladata az elvek egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se. Mi ker\u00fclj\u00f6n, \u00e9s mi ne a t\u00e9rk\u00e9pre, milyen jelkulcs alapj\u00e1n.<br \/>\n1969-ben l\u00e9tre hozt\u00e1k az egys\u00e9ges t\u00e1jfut\u00f3 jelkulcsot. Ekkor v\u00e1lt szab\u00e1lly\u00e1, hogy a feh\u00e9r az erd\u0151t \u00e1br\u00e1zolja, mert az eddigi t\u00e9rk\u00e9peken feh\u00e9r a mez\u0151ket, sz\u00e1nt\u00f3kat jelezte. Mivel alapelv, hogy minden t\u00e9rk\u00e9pen az legyen feh\u00e9r, amib\u0151l a legt\u00f6bb van, \u00e9s a t\u00e1jtut\u00f3 t\u00e9rk\u00e9pek az erd\u0151r\u0151l sz\u00f3lnak, ez\u00e9rt hozt\u00e1k ezt a speci\u00e1lis szab\u00e1lyt.<br \/>\n1972-ben a Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban rendezett vil\u00e1gbajnoks\u00e1gon (melyet a n\u0151kn\u00e9l Monspart Sarolta nyert, aki \u00edgy az els\u0151 nem skandin\u00e1v t\u00e1jfut\u00f3 vil\u00e1gbajnok lett, sok\u00e1ig \u0151rizve ezt a c\u00edmet) alkalmazt\u00e1k el\u0151sz\u00f6r nemzetk\u00f6zi szinten a 3 fokozat\u00fa z\u00f6ldet a Skandin\u00e1vi\u00e1ban ismeretlen, K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban jellegzetes boz\u00f3tok futhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak jel\u00f6l\u00e9s\u00e9re.<br \/>\n1979-ben az olvashat\u00f3s\u00e1g jav\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k az addig haszn\u00e1lt 25, illetve 20 ezres t\u00e9rk\u00e9peket, \u00e9s 15, majd 10ezresre is v\u00e1ltottak.<br \/>\n1983-ban Magyarorsz\u00e1gon volt a Vil\u00e1gbajnoks\u00e1g, ahol speci\u00e1lis t\u00e1jfut\u00f3 domborzati \u00e1br\u00e1zol\u00e1st haszn\u00e1ltak.<br \/>\nAz akkori skandin\u00e1v f\u00f6l\u00e9nyt jellemzi, hogy a f\u00e9rfiak verseny\u00e9ben az els\u0151 n\u00e9gy helyezett norv\u00e9g volt (egy orsz\u00e1gb\u00f3l 4 indulhatott!)<br \/>\n1985-ben rendeztek el\u0151sz\u00f6r Eur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcl VB-t, Ausztr\u00e1li\u00e1ban.<br \/>\nAz 1991-s VB-n (ahol Ol\u00e1h Kati nyert, majd 1995-ben megism\u00e9telte) rendeztek el\u0151sz\u00f6r R\u00f6vidt\u00e1v\u00fa versenyt is.<br \/>\n2000-s \u00e9vekben j\u00f6ttek az \u00faj szak\u00e1gak: a T\u00e1jbriga \u00e9s a Trail-O (a s\u00edt\u00e1jfut\u00e1s m\u00e1r 1976 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u00f6tt)<br \/>\n2003-ban rendeztek el\u0151sz\u00f6r v\u00e1rosi spritversenyt VB-n, \u00e9s az\u00f3ta rendezik \u00e9vente a Vil\u00e1gbajnoks\u00e1gokat, \u00e9s az\u00f3ta van 4 sz\u00e1m (3 t\u00e1v, \u00e9s a v\u00e1lt\u00f3) rajta.<br \/>\nM\u00e1ra kb. 70 orsz\u00e1gban l\u00e9tezik a t\u00e1jfut\u00e1s, a Vil\u00e1gbajnoks\u00e1gokon 35-40 orsz\u00e1g k\u00e9pviselteti mag\u00e1t.<br \/>\nN\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151, hogy a World Masters Game-n (szeniorok vil\u00e1gj\u00e1t\u00e9ka) az atl\u00e9tika \u00e9s \u00fasz\u00e1s ut\u00e1n a harmadik legnagyobb mez\u0151ny j\u00f6n \u00f6ssze \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre.<\/p>\n<p>Magyarorsz\u00e1gon a hadsereg 1780-s \u00e9vekt\u0151l alkalmazott \u00fagynevezett t\u00e9rk\u00e9pez\u0151 tisztet &#8211; ez volt a t\u00e9rk\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9s els\u0151 l\u00e9p\u00e9se.<br \/>\nA sport\u00e1gat Ripsz\u00e1m Henrik hozta be hozz\u00e1nk. Ez a fiatalember fest\u0151m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u00e9s sportemberk\u00e9nt is ismert volt: k\u00e9peit ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a M\u0171csarnokban, mik\u00f6zben Orsz\u00e1gos bajnoks\u00e1got nyert 30km-s gyalogl\u00e1sban. R\u00e9szt vett az 1912-s Stockholmi olimpi\u00e1n is.<br \/>\nAz 1. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban szovjet hadifogs\u00e1gba esett. Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n, \u00fatban hazafel\u00e9 tal\u00e1lkozott Sv\u00e9dorsz\u00e1gban ezzel, az akkor, ott m\u00e1r ezreket megmozgat\u00f3 sporttal. Meg\u00e9rkezve, alapos el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s ut\u00e1n 1925 janu\u00e1r 11-n megrendezte az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi t\u00e1jfut\u00f3 versenyt a H\u0171v\u00f6sv\u00f6lgyben.<br \/>\nA nagy szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u0171, trap\u00e9z alak\u00fa p\u00e1ly\u00e1n harmincan, f\u0151leg atl\u00e9t\u00e1k \u00e9s s\u00edfut\u00f3k \u00e9rtek c\u00e9lba. Az akkori \u00fajs\u00e1gok (N\u00e9pszava, Pesti Napl\u00f3, Pesti H\u00edrlap) is lelkesen sz\u00e1moltak be az \u00fajszer\u0171 sportr\u00f3l. Ennek eml\u00e9k\u00e9re, az akkori p\u00e1ly\u00e1n, hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta megrendezik minden janu\u00e1rban a Ripsz\u00e1m Henrik eml\u00e9kversenyt.<br \/>\nEzt k\u00f6vet\u0151en m\u00e9g rendeztek n\u00e9h\u00e1ny versenyt, de mivel ez a munk\u00e1sfiatalok kedvtel\u00e9se lett, az akkori politika nem p\u00e1rtolta, hanem ink\u00e1bb akad\u00e1lyozta a kibontakoz\u00e1st, \u00edgy lassan elhalt a kezdem\u00e9nyez\u00e9s.<br \/>\nK\u00e9s\u0151bb, a 30-s \u00e9vekben a turist\u00e1k kezdt\u00e9k el keresni, hogyan lehetne m\u00e9rni a teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fcket. \u0150k kezdtek el \u00fajra versenyeket szervezni, de ez mer\u0151ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt mai form\u00e1j\u00e1t\u00f3l. Kisebb csoportokba t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u0151 h\u00e1tizs\u00e1kosok k\u00f6rz\u0151vel, sz\u00f6gm\u00e9r\u0151vel, vonalz\u00f3val, \u00e9s t\u0171hegyes ceruz\u00e1kkal szerkesztett\u00e9k ki a keresend\u0151 pontok hely\u00e9t a turistat\u00e9rk\u00e9pen.<br \/>\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s nagyban nehez\u00edtette a t\u00e1jfut\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t: torz\u00edt\u00e1sokkal, tilt\u00e1sokkal akad\u00e1lyozt\u00e1k, hogy re\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9p k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n egy-egy terepr\u0151l. Ez\u00e9rt csak a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti turistat\u00e9rk\u00e9pek fot\u00f3zott m\u00e1solataival lehetett versenyezni.<br \/>\n1961-ben alap\u00edt\u00f3 tagjai lett\u00fcnk a Nemzetk\u00f6zi T\u00e1jfut\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9gnek (IOF), \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en 1962-ben r\u00e9szt vett\u00fcnk az els\u0151 Eur\u00f3pa bajnoks\u00e1gon.<br \/>\n1963-ban megrendezt\u00e9k n\u00e1lunk az els\u0151 nemzetk\u00f6zi t\u00e1jfut\u00f3 versenyt.<br \/>\nA k\u00fclf\u00f6ldi nyit\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra 1964-ben elk\u00e9sz\u00fclt az els\u0151, t\u00e1jfut\u00e1s c\u00e9lj\u00e1ra helyesb\u00edtett t\u00e9rk\u00e9p.<br \/>\n1967-ben jelent meg az els\u0151, \u00fagynevezett negat\u00edv t\u00e9rk\u00e9p &#8211; teh\u00e1t ahol a feh\u00e9r az erd\u0151t jelentette, a r\u00e9t s\u00e1rga lett.<br \/>\n1970-ben alakult meg a Magyar T\u00e1jfut\u00f3 Sz\u00f6vets\u00e9g &#8211; kiv\u00e1lva a term\u00e9szetbar\u00e1t sz\u00f6vets\u00e9gb\u0151l. Ez \u00faj ir\u00e1nyt szabott a t\u00e1jfut\u00e1snak, mert eddig a turist\u00e1k vissza akart\u00e1k fogni a sebess\u00e9get, mert szerint\u00fck a &#8220;rohan\u00e1s&#8221; nem el\u00e9g turist\u00e1s.<br \/>\n1971-ben Skerletz Iv\u00e1n az MTFSZ f\u0151titk\u00e1rak\u00e9nt el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett avval, hogy megegyez\u00e9sre jutott a honv\u00e9ds\u00e9ggel. Meg\u00e1llapodtak a haszn\u00e1lhat\u00f3 terepekr\u0151l, sokszoros\u00edt\u00e1sr\u00f3l,terjeszt\u00e9sr\u0151l, \u00e9s megindulhatott a t\u00e1jfut\u00f3 t\u00e9rk\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9s igazi fejl\u0151d\u00e9se. \u0150 sajnos m\u00e1r nincs k\u00f6zt\u00fcnk, de l\u00e1nyai, unok\u00e1i ma is versenyeznek, s\u00f3gorn\u0151je p\u00e9ld\u00e1ul n\u00e1lunk a Szpariban (Cser Kriszti)<br \/>\nA 90-s \u00e9vekt\u0151l mindenki \u00e1t\u00e1llt a digit\u00e1lis technik\u00e1ra. T\u00e9rk\u00e9prajzol\u00f3 programok egyre modernebb v\u00e1ltozatai seg\u00edtik azt, hogy a versenyeken a lehet\u0151 legjobb t\u00e9rk\u00e9peket kapjuk. K\u00f6nny\u0171 a v\u00e1ltoz\u00e1sok gyors \u00e1tvezet\u00e9s\u00e9vel aktualiz\u00e1lni, \u00e9s kinyomtatni is csak annyit kell, amennyire sz\u00fcks\u00e9g van, a k\u00f6vetkez\u0151 haszn\u00e1lat el\u0151tt meg \u00fajra fel\u00fcl lehet vizsg\u00e1lni, \u00e9s nem \u00e1llnak halmokban az elavult t\u00e9rk\u00e9pek.<br \/>\nM\u00e1r csak nek\u00fcnk kell j\u00f3l haszn\u00e1lni \u0151ket:-)<\/p>\n<div style=\"text-align:right;\">Krasznai Orsolya<br \/>\n2011. janu\u00e1r<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>T\u00e1jfut\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete: A t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n, a h\u00e1bor\u00fakban felmer\u00fclt az ig\u00e9nye,hogy ismerj\u00e9k pontosan a terepet, amin ki kell j\u00e1tszani, le kell gy\u0151zni az ellens\u00e9get. M\u00e1r a 17.-18.sz\u00e1zadt\u00f3l t\u00f6rt\u00e9ntek k\u00eds\u00e9rletek a terepek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. A Sv\u00e9d Katonai Akad\u00e9mia 1840-t\u0151l el\u0151\u00edrta a kad\u00e9toknak (leend\u0151 tiszteknek), hogy el kell saj\u00e1t\u00edtani a t\u00e1vols\u00e1gm\u00e9r\u00e9s, magass\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1s, t\u00e9rk\u00e9pv\u00e1zlat k\u00e9sz\u00edt\u00e9s tudom\u00e1ny\u00e1t. Gyakorlatokat v\u00e9geztek ismeretlen &hellip; <a href=\"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/?page_id=40\" class=\"more-link\"><span class=\"screen-reader-text\">T\u00e1jfut\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/40"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=40"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/40\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.tabanispartacus.hu\/tajfuto\/wordpress\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=40"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}