Gyalog Zoltán 1980-ban született. Már 6 éves kora óta sportol. 1988-2001 között öttusázott. Négytusában csapatban ifjúsági Európa bajnok, egyéniben 4., öttusa csapatban junior világbajnoki bronzérmes volt. Végzettségei: testnevelő tanár, gyógytestnevelő, középfokú edző, jelenleg a Csikihegyek utcai Általános Iskola testnevelő tanára.
2002-ben kezdett el edzősködni a Tabáni Spartacus SKE Tájfutó Szakosztályában. Új szellemet vitt bele az edzésmunkába. 2004 után kezdtek el jönni az eredmények. A 2007-ig terjedő időszakban Tibay Ilus 9 OB-aranyérme mellett az Ifi EB-n elért 2. helye, illetve a serdülő-ifi lánycsapat 5 OB-aranya jelzi sikeres működését.
2008-tól a szakosztály új vezetése támogatásával kezdte újra felépíteni a szakosztályi munkát, a megmaradt régiek mellett részben új versenyzőgárdával. A létszám fokozatosan nőtt, a kezdeti 40-50 főről a mai 160 főre, amelyből 90 fő utánpótlás korú. Fő elve a hit a jó csapatban, a kollektív edzésmunkában volt mindig.
Az eredmények fokozatosan egyre jobbak lettek, ami a bajnoki és nemzetközi eredményességben gyönyörűen látszott. Az új gárdával a bajnoki pontverseny 13. helyéről indulva az 5., 3. és két 2. hely után 2013-tól az utolsó 3 évben az első helyen végeztünk. Szinte csak saját nevelésű versenyzőinkkel értük el ezt a sikert. A válogatott szereplésekben is fokozatosan lettünk egyre jobbak. Az elmúlt években már 6-8 fő vett részt világversenyeken, 2015-ben már valamennyi világversenyen volt szparis résztvevő. A legjobb eredmények, Ormay Misi ifi EB 4. helye, Weiler Virág és Bakó Áron felnőtt VB váltó 10., illetve 14. helyezései 2015-ben születtek. Edzői tevékenységét kétszer is az év edzője díjjal honorálta a sportág szövetsége.
A nagyszerű edzésmunkája mellett a szervezés jelentős részét is magára vállalta ezekben az években, a versenyekre való utazások szervezése mellett (amely a megnövekedett létszám mellett egyre nagyobb feladat volt), minden évben 3-4 edzőtábort (de volt olyan év, hogy hatot) szervezett. Rendszeresen vitte a fiatalokat külföldi utakra (Skandináviában egészen a Nordkap-ig is eljutottak).
A szakosztályban az évek folyamán nagyon jó szellemű közösséget tudott kialakítani. Az elmúlt évben kevesebb ideje jutott a munkájára a szakosztályban, de megfelelő helyettesítésekkel ma is nagyszerűen „fut még a szekér”.
Személye, munkája révén mondhatjuk, hogy eljött a Spartacus új aranykora, amely legjobban Neki köszönhető.
