TELJESÍTMÉNYTÚRA

Vasasztaltúra (teljesítménytúra geodéziai pontok felkeresésével)

A túra során Budapest 1872-es és 1933-as felmérésekor készült és elhelyezett geodéziai emlékeket (öntöttvas oszlopokat, műszerasztallal a tetejükön) keresünk fel. A túrához igyekeztünk szép helyen lévő vasasztalokat keresni, szerencsére a háromszögelési pontok általában hegytetőn vannak.

A túra során - az útvonalleírás és térképvázlat alapján - felkeresendő vasasztalokon elhelyezett feliratokat,
számokat kell leolvasni és az ellenőrző lapra felírni vagy a feliratokat lefényképezni, és a megadott szintidőn belül célba érkezni.

Két távon rendezzük a túrát: rövid (25 km körüli) és hosszú (35 km körüli) távon.
Rajt: 7–9 óra között a Komjádi uszoda előtt (1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 8.),
Cél: Gazdagréten, a Törökugrató Általános Iskola udvarán (1118 Budapest, Törökugrató u. 15.).

- Vasasztal eredmények

Útvonal-adatok 25 km:
- Részletes útvonal leírás
- térkép
- GPS koordináták

Rajt:

Vasasztaltúra teljesítménytúraRajt nagyban

Magyarázat a vasasztalokhoz

A vasasztalok: öntöttvas oszlopok - műszerasztallal a tetejükön - Budapest 1872-es és 1933-as felmérésekor helyezték el. Ezek olyan háromszögelési pontok, ahol nem kő található keresztvéséssel, vagy bronzcsappal, hanem műszer felállítására alkalmas vasasztal. Sajnos mára kevés maradt meg belőlük.
Az 1872-ben kihelyezett asztalok különösen szépek. A százon felül kihelyezett asztalból mára csak néhány maradt meg teljesen épen. A tetején lévő asztal hiányzik leggyakrabban.
Az egyik fajtájukon olvasható a pont száma, vízszintes koordinátáik bécsi ölben, magasságuk bécsi lábban. Ezek szép emlékei a hazai földmérésnek. A 25 km-es túra négyet, a 35 km-es túra hatot érint ezek közül.

A Vadaskerti-hegyen található az egyik legjobb állapotban fennmaradt, 1872-ben elhelyezett geodéziai vas mérőasztal. Akkori elnevezés szerint: Állópont. Budán ötven ilyen, a Ganz öntődében készült vasasztalt helyeztek el. Nézzük meg mi is van az oldalára írva.
A keleti oldalán a következőket látjuk:

III.
HSZ. Á.P.
1872.

Mit is jelent ez? Ez a III. helyszámú állópont.
Az északi oldalán:

NY. R.
2656°.318.

Nyugati rendező: 2656.318 bécsi öl. Ez a Gellérthegyi kezdőpontú sztereografikus vetületi rendszerben a kelet-nyugati koordináta. A rendező pedig a latin ordinata magyar fordítása.
A nyugati oldalán:

ÉSZ. M.
3403°.821.

Északi metszék: 3403.821bécsi öl. Ez a Gellérthegyi rendszer észak-déli koordinátája. A metszék pedig az abscissa fordítása.

A déli oldalán pedig:

DN. SP.F.
870’
ÁDR. T.F.
1176’

A Duna sempontja felett 870 bécsi láb. (Ez a bécsi öl hatod része.)
Az Ádriai tenger felett 1176 bécsi láb.
A „Duna sempontja” a Lánchíd budai pillérjében lévő vízmérce nullpontja. Akkor így mondták: sempont. Az „Ádriai tenger” pedig nem a Nadapról ismert és szintezéssel meghatározott Adriai-tenger feletti magasság, hiszen azt 1888-ban állították, hanem a fiumei vízmérce nullpontjától trigonometriai úton levezetett magasság (a háromszögelés során magassági szögeket is mértek).
Az asztal tetején észak-dél és kelet-nyugat irányú horony található. A pont helye, ahová a műszerrel fel kellett állni a kettő metszése.

Ebben az időben készült Óbuda és Pest városmérése is, ott egy más formájú vasasztalt használtak. Annak a teteje és a törzse nyolcszögletű, és csak a sorszáma van az oldalára írva. Érdekes, hogy Budán is található ebből a fajtából, például a Sas-hegyen. A 35 km-es túra érint egyet a Vihar-hegy peremén. Ez akkor Óbudához tartozott.