Az oldal átalakítás alatt van! Ha nem az új felületről érkeztél, kérjük erre haladj tovább!





Beszámoló a Tájfutó klub 2010. október 13-i összejöveteléről

Sportágunk fejlesztése tervekben és gyakorlatban
Összejövetelünket ez alkalommal kivételesen a hónap második szerdájára toltuk át, hogy megnézhessük az október 9-én tartott II. Szentendrei Tájfutó Fesztiválon készült filmet és ennek nyomán beszélgessünk a sportágfejlesztés valamint a diáktájfutás kérdéseiről. A beszélgetést Vásárhelyi Tass vezette, aki népszerűsítő rendezvényeivel közel 100 ezer iskolást mozgatott meg az elmúlt években. A tájfutás fejlesztését, jövőjét illető rendhagyó nézetei egyaránt inspirálnak vitára, de elgondolkodásra is!

Vásárhelyi Tass: A diáktájfutással elsősorban buliversenyzőket és nem világbajnokokat kell kinevelni. Svédországban egy hétvégén 50 verseny van, csak a bajnokságokra és az O-Ringen-re mennek ki a megyéből. A résztvevők a társaság és a mozgás miatt mennek, nem görcsölnek mint nálunk, ahol mindenki világbajnok akar lenni. Skandináviában egy család rendezésében egy Volvó kombiból megcsinálnak egy 1500 fős versenyt. Az O-Ringen-en, lehet hogy csak 300-an tudnak tájékozódni, de mindenki szívesen megy.
Szakítani kell azzal, hogy társadalmi küldetéstudatból csináljunk tájfutást, de arra sem várhatunk, hogy valaki kívülről benyúl, pénzt nyom be nekünk.

A múlt heti szentendrei fesztivál előkészítése kb. 15 óra munkát jelentett. Volt városi tájfutás, meg svéd pálya a gyerekeknek, akik ezt rohadtul élvezték. A gyerekeket zavarja a térkép, csak vaktérképet kaptak amin csak irányok vannak. 400 méteres volt egy pálya, de mindenki annyiszor javíthatott, amennyit akart. Voltak akik 20-25 pályát is lenyomtak. Volt szülő, aki 20 évvel ezelőtt volt versenyen és most lehozta a gyerekét. Eljött Sivár az exnagykövet, neki is tetszett, beszáll. Az ott lévő kávézó ingyen adott teát. Az önkormányzat benyalta, hogy ingyenes a gyerekeknek, ezért nem kért semmit a terephasználatért. Minden ilyen alkalommal ugyanaz a térképkészlet, ezzel sem kell külön foglalkozni. Volt ovis tájfutás is 120 gyerek szülőkkel, ez az évente megismételt városi sportnap része. Végül mindenkit kifizettek rendesen, így nullszaldós lett a verseny. Egyébként az iskolák nagy része minden gond nélkül ad 20 eFt-ot egy tájfutónapra.

Hajdu Kálmán: A mostani 45-50 éves aktív versenyzők nagy száma a valamikor ODOT-oknak köszönhető. Fadd-Domboriban anno nem volt elég a 2500 térkép. Külön volt még az Úttörőolimpia is. 1990-ben volt az utolsó ODOT. Ennek megszűnte nemcsak a tájfutókat érinti, hanem még a vízi sportokkal, környezetvédelemmel, természetjárással foglalkozókat is. Ezekre ma nincs állami akarat. Az, hogy a skandinávoknál ez egészen másként van, az társadalmi beállítódottság kérdése is. Kovács Balázs szerint ma azok vannak a tájfutásban, akiket bottal sem lehetne onnan elzavarni.
Budapesten nagy az elszívás, vidéken ha valaki tájfutással foglalkozik, az sokkal sikeresebb lehet, kitöltheti a sport iránt meglévő igényeket. A régi tömegrendezvényeket vissza kellene hozni!
Nézzétek meg a lakosság összetételét szemléltető korfát (körbe is adta a KSH grafikont), a szeniorok hamarosan el fognak fogyni!

Gyalog Zoli: A kluboknak meg kell élniük. A versenyeket mindenki a bevételért csinálja. A Tabáni Spartacus a rendezvényei után tavaly 620 eFt-ot fizetett be az MTFSz-nek, 520 eFt-ot kapott vissza az utánpótlás nevelésre. Nem bővítik a létszámot!

Weiler Zsolt: Feljebb kell pozicionálni a sportágat! Antal Pista jó példa arra, hogy egy gimnáziumi tanár fenn tud tartani egy 30 fős csoportot. Ilyen embereket kellene még megnyerni, bevonni.

Tass: Legyen Magyarországon tájfutó VB 2020-ban! De olyan, ami méltó ahhoz, hogy az Eurosport közvetíti élőben. Svédországban 18 klub fog össze egy O-Ringen megrendezésére. Itthon két klub sem tud együtt dolgozni. A VB rendezés felkészülésének legfontosabb része lenne egy nagyszabású iskolai népszerűsítő kampány, ahogy Svájcban volt.
Egy iskolai interaktív sportnapért 25-45 eFt-ot el is lehet kérni, ebben lehet íjászat, futógép, virtuális akadálypálya (amiért megőrülnek, sorba állnak a gyerekek), evezőpad, pingponggép is. Azért is kell a népszerűsítés, mert a válogatottsághoz nagyobb merítés kellene. A mai kerettagok között talán egy van aki felül tudja múlni mostani önmagát. Ami pedig a versenyek tömeges látogatottságát illeti, kevés az a program, amit egy alig egy órás tájfutás nyújt. A megszállottakat leszámítva csak a komplex hétvégi program lehet vonzó: vaddisznópörkölttel, termálfürdővel, meg ilyenekkel.

Bozán György