Az oldal átalakítás alatt van! Ha nem az új felületről érkeztél, kérjük erre haladj tovább!







Rövid képes és térképes bemutató a
2006. évi Őszi Spartacus Kupa
terepéről, a terep földtanáról, a községről, valamint versenyünk díjairól

A terep és tájfutó térképei: A 2006. évi Őszi Spartacus Kupa terepe Csákberény és Gánt között terül el. Idén így új versenyszínhelyünk Csákberény. A verseny terepe a megszokott vértesi terepeknél is talán még részletgazdagabb domborzattal rendelkezik. Mint minden vértesi terepről, erről is több térkép készült az elmúlt évtizedekben. Ezek közül az egyik első az 1970-ben készült Vértes 9 térkép.


A későbbiek közül még kettőt mutatunk be, a BEAC térképjavításai felhasználásával készült 1999. évi Simon Lajos emlékverseny térképét, illetve a 2000-ben a BEAC által készített Csákberény (Pagonyok) térképén rendezett, 2001. évi Optimista Kupa térképrész-letét az F60 kategória pályájával:


Az 1999. évi Simon Lajos emlékverseny térképe az F60 kategória pályájával


A 2001. évi Optimista Kupa térképrészlete az F60 kategória pályájával

A terület földtanáról: Földtanilag a térkép területét felső-triász fődolomit építi fel (lila szín a térképen, sötétebb lila a felszínen levő sziklákat jelöli), néhány kisebb területen (K-en és DNy-on) eocén mészkő is előbukkan (sötétbarna foltok). A DK-i oldalakat pleisztocén lösz (sárga) és lejtőüledék (halványbarna) borítja, a völgyekben és a hegység DK-i előterében holocén vízfolyások alluviális és proluviális üledékei halmozódtak fel (halványzöld).


A terület földtani térképe (szerkesztette: Peregi Zsolt, Magyar Állami Földtani Intézet)

A versenyközpontot adó községről: Csákberény Fejér megye északnyugati részén, a Vértes hegység déli nyúlványai tövében, Gánt szomszédságában található, határa benyúlik a Vértes hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re fekszik. A vidék a Vértes különleges természeti adottságainak köszönhetően kitűnő kirándulóhely. A faluról saját honlapjáról is kaphatunk információkat. Területén vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Keszthely) felé vezető hadiút, melynek mentén itt a III. és IV. században már két római telep is állott, Orondpuszta mellett, illetve a Lóállás-dűlő területén. Csákberény a XIII. századtól a csókakői várbirtok része. 1543–1687-ig, 144 évig volt török kézen, ezalatt elnéptelenedett. A község határában emelkedő kimagasló kopasz hegyorom (Strázsa-hegy) a hagyomány szerint a török őrségnek szolgált őrhelyül. A pusztát reformátusok népesítették be újra 1667-ben. 1772 után templomot, paplakot és iskolát építettek. 1831-ben épült a csákberényi kastély, amelyet az 1950-es években bontottak le. A református templomot 1788-ban építették fel. 1926-ban épült és 1958-ig üzemelt a gánti bauxitbányát Csákberényen át Bodajkkal összekötő gazdasági vasút, amely a személyszállítást is biztosította. A II. világháború idején erdeiben komoly harcok voltak. A kastély helyén 1959–66 között épült fel a Művelődési Ház. Orondpusztán az elmúlt évben golfpálya épült.


Csákberény látképe a Vértes felől

A verseny díjairól: A szomszédos Csákvár kerámiáiról híres. Ehhez kapcsolódó díjaink csákvári kerámia köcsögök (ilyet mutat fényképünk), melyeket a világranglista-futamok 1–6. helyezettjei és az összetett verseny győztesei, valamint kerámia plakettek, melyeket az összetett verseny 2–3. helyezettjei kapnak.


A kerámiaváza-díjak egyike


Hol is van Csákberény?